Vadat mégsem sikerült évek, na igen, évtizedek óta fogni. Most tekintsünk el attól a néhány a néhány csodálatos esettől, mikor is néhány vad az éhségtől hajtva odáig merészkedett, hogy a Vadász Egyesület heti összejövetelére, az épületbe, a nagy Vadász Házba bementek, nem törődve a halállal. Ezen vadaknak a kitömött trófeái díszítették itt-ott a Ház belső falát. De ez a kevés trófea inkább megszégyenítőleg hatott az egyesület tagságára, senki sem volt túlzottan büszke az ilyen vadászati eredményre.

Pedig hetente többször is gyűlést tartottak a díszes Vadász Házban, amelyen a mély értelmű és nagyon gyakorlatias Nagy Vadászkönyv egyes szakaszait olvasták fel, amiről alapos és hosszadalmas fejtegetéseket hallgattak a szakemberektől. Olykor vadászati gyakorlatot is rendeztek egy-egy közismert vadász segítségével. Ezek a gyűlések általában azzal végződtek, hogy a vendégvadász kibiztosított és élesre töltött puskájával jó pár lövést leadott a terem különböző pontjaira. Természetesen nagy sikernek könyvelte el mindenki, ha évente egyszer-egyszer vad akadt a puskavégre, hisz a vadászházban egyébként nem tartottak vadakat. Ezt egyébként mindenki tudta, mégsem adták föl a Vadász Házban való vadászat gyakori hagyományát.

Miért nem akad több vad a Házban puskavégre? Ez a kérdés foglalta össze a feszültség forrását. Egyesek azt javasolták, hogy a Házat vadrezervátummá kell nyilvánítani. Mások odáig mentek, hogy szinte ősvadonszerűen alakították át a belső teret. Ezzel kapcsolatosan nemzetközi vadászati szervezetek szakvéleményét is kikérték. Sokan a rendszeres gyűlések gyenge látogatottságában látták az okot.

Végül egy éjszakába nyúló Egyesületi gyűlés után megszületett a nagy elhatározás. Az egyesület egy-két vadászát hivatásos vadásszá avatták ünnepélyes keretek között. Å?k vállalták, hogy a Vadász Ház közvetlen szomszédságában lévÅ‘ hatalmas kiterjedésű erdÅ‘ben rendszeresen vadásznak. A dolguk az lett, hogy minél több vadat ejtsenek el. Életük nem volt leányálom. Magányosan vadászgattak attól kezdve, mivel az Egyesület legtöbb tagja irtózott a vadontól. Lélegzetelállító legendák forogtak közszájon a titokzatos erdÅ‘ félelmetes történeteirÅ‘l és helyeirÅ‘l. Egyszóval, nem Egyesületi tagoknak való hely volt az. A hivatásos vadászok hozzászoktak a rengeteghez. Évente beszámolókat és diavetítéses demonstrációkat tartottak. Ilyenkor mindig zsúfolásig megtelt a Vadász Ház nagycsarnoka.

Ez végül jó megoldásnak mutatkozott, mert az Egyesület tagsága megnyugodott, hogy mégsem volt hiábavaló dolog megépíteni a Vadász Házat.

Különösen kritikus a helyzet Indiában, a dokumentum külön megemlít egy 2009 februárjában történt esetet, amikor 18 római katolikus családot erőszakkal egy hindu templomba vittek, és arra kényszerítették őket, hogy tagadják meg a keresztény hitet, vegyenek részt egy hindu rituáléban, majd írásban tegyenek nyilatkozatot arról, hogy „önként tértek át� új hitükbe. A jelentés megemlíti, hogy egyre jobban erősödik a keresztény ellenesség és egyre több keresztény ellenes támadás történik az Indiával szomszédos országokban, Sri Lankán, Nepálban, Pakisztánban. „Dél-�zsia egyes országaiban az állam és a hatalom vallási szervei aktív támogatásban részesítik a szélsőséges csoportokat, más esetekben pedig szemet hunynak növekvő befolyásuk láttán�. „Dél-�zsiában, függetlenül attól, hogy milyen vallási közösséghez tartozol, ha kisebbségben vagy, az azt jelenti, hogy nagy eséllyel vagy kitéve a támadásoknak és az üldöztetéseknek� – mondja Farah Mihlar, a jelentés dél-ázsiai részének szerzője.

(Forrás: református hírporál – dr. békefy-röhrig klaudi)

A férjemmel való kapcsolatom

Úgy látom, nehéz helyzetük van a mai férfiaknak. Ebben az elnőiesedett világban sok fiú úgy nő fel, hogy nem lát maga előtt igazi férfi példaképet, aki határozott, magabiztos, megbízható, irányítani tud és mégis tapintatos, szeretetteljes. Sok feleség azt hiszi, hogy neki a „nyak� szerepét úgy kell betöltenie, hogy oda forgatja a fejet, ahova akarja. A „nagy demokráciában� a férfinak csak egy szavazata van a családban, és sajnos, általában nincs tekintélye a gyermekei előtt.

A tömegkommunikáció fantázia szülte szupermeneket állít eléjük, és a velük való összehasonlítással kell megküzdeniük. A keresztyén nő kísértése pedig, hogy idealizált bibliai hősökhöz hasonlítsa a férjet.

A média a külső megjelenésre és a gazdagságra helyezi a hangsúlyt, ami sok férfi önbecsülését ássa alá. Eltörpülnek az igazi értékek: szeretet, hűség, kitartás, jellemesség, önuralom. Nagy segítséget jelentett nekem, amikor egy könyvben megtaláltam, hogy melyek a férfiak igényei.

Tudnom kell, hogy mi a jó a férjemnek – mert az én feladatom, hogy segítő, alkotó társa legyek, szeressem, boldoggá tegyem, bátorítsam, megértsem. A férfi igényli azt, hogy védelmezhessen; legyen saját tulajdona; alkothasson; utódokat hagyjon hátra; szerethessen; irányíthasson. Néhány megjegyzést szeretnék fűzni ezekhez.

Védelmezhessen

A férjem sokszor mondja: „Vigyázz, lépcső!� Milyen jó, hogy meg akar védeni az eleséstől! Ha a gyermekeink nagyritkán nem úgy szóltak hozzám, ahogy illett volna, akkor a férjemmel találták szemben magukat. Elvárta a gyermekeinktől, hogy engedelmeskedjenek az édesanyjuknak. Még önmagamtól is védett, amikor valamit rosszul tettem, és vádoltam magam miatta. Bátorított és biztatott, hogy magamnak is meg kell bocsátanom. Hálás vagyok a férjem védelmező szeretetéért. Ha azonban a feleség nem tudja, hogy férje igényli, hogy védelmezhesse, talán nem fogadja örömmel és hálával ezt a férfias viselkedést. A férje megalázva, elutasítva fogja érezni magát.

Védettséget tapasztal az a feleség, aki engedi férje tekintélyét nőni az életében.

Legyen saját tulajdona

Megtűrt személynek érzi magát az a férfi, aki odaköltözik a felesége tulajdonában levő lakásba, mert hiába adja be minden energiáját a közösbe, neki még sincs semmije; minden a felesége nevén van. Egyikőjük sem boldog, állandóan büntetik egymást. Ha a feleség komolyan venné a férje igényét – mondjuk a nevére íratná a ház felét, ezt mondva neki: „Drágám! Házasok vagyunk, tied vagyok testestül-lelkestül, közös a házunk, a pénzünk is!� – valószínű boldogabb házasságban élhetnének. Semmi földit nem viszünk magunkkal a síron túlra. Milyen jó lenne megosztani mindenünket azzal, akivel összekötöttük az életünket!

Alkothasson

„Minden olyan férfi mögött, aki nagyot alkotott, egy támogató asszony állt.� Szeretnék ilyen támogató feleség lenni! Meg kell ismernünk férjünk érdeklődési körét, hogy barátjának érezhessen.

Soha ne „lökdössük� az általunk jónak vélt irányba! Imádkozzunk érte, és támogassuk őt. Sokat segíthet a feleség, ha kifejezi, hogy büszke a férje teljesítményére, alkotására. A férjnek szüksége van arra a tudatra, hogy felesége támogatja őt minden döntésében.

Utódot hagyjon hátra

Micsoda kiváltság és kegyelem, hogy az asszony gyermeket szülhet, szoptathat, ápolhat, szerethet! S milyen tragédia, amikor egy anya kisajátítja a gyermekét, megfosztva őt attól, amit csak az apa adhat meg neki! Isten a szülőpárra bízta a gyermekeket. Az apa nemcsak az utódnemzésben vesz részt, hanem a gyermek nevelésében is.

Å? a család vezetÅ‘je, papja (Zsolt 78,4.6-7).

A fiúgyermek számára életbe vágó jelentőségű az apa jelenléte, férfias példája, értékrendje, biztonságot nyújtó védelmezése. Tőle tanulja meg azt is, hogyan kell majd szeretnie a feleségét. Örülök, hogy férjem igyekezett minden gyermekünkkel külön-külön is eltölteni egy kis időt kettesben. Mindegyikük eltöltött vele például egy napot az irodájában Pesten, egy kis ebédet, vagy vacsorát kettesben.

A lányok életében pedig ő az „első férfi�, aki dicséri, biztatja, bátorítja saját nemisége, identitása kialakulásában. Nem is gondoljuk, milyen nagy jelentősége van annak, hogy az apa átöleli a gyermekét. Sok felnőtt asszony sebeket hordoz ennek a hiánya miatt. Férjem ilyeneket mondott lányainknak:

„Te drága, de csinos vagy! Jó ízlésed van, jól áll a ruhád, milyen értékes lányaink vannak! Örülhet majd neked egyszer az a férfi, aki téged választ!�

Ez olyan biztonságot és stabilitást jelent a tizenévesnek, hogy nem fogja az első férfi karjaiba dobni magát, tőle remélve az elfogadást, szeretetet, a fontosság érzését. Férjem ezen mondásait is emlegetik lányaink: „Nehéz az élet, de Krisztussal célba érsz.�

Ha túl nagynak tűnt a probléma előttük, a megoldáshoz ezt a bátorítást adta: a problémát részekre kell bontani, és úgy megoldani. Amikor Darinka első zongoradarabját pötyögtette, édesapja ezzel biztatta: „Nagy zongorista lesz belőled, Dada!� Ez átsegítette tanulás nehézségein, és szép eredményeket ért el.

Szerethessen

Isten táplálta a férfibe azt az igényt, hogy szerethessen. Fájdalmas látni azt, amikor egy feleség elhárítja magától a férje közeledését, szeretetét, udvarlását, bókjait. Fantasztikus dolog, hogy a férjem úgy szeret engem, ahogy vagyok. Kezdeményező a szeretet kifejezésében. Ötvenéves elmúltam, és azt mondja nekem: „Tetszel nekem, drágám! De csinos vagy! Olyan jó, hogy hétköznap is szépen felöltözöl. Milyen jó bibliaórát tartottál a gyerekeknek! Csak úgy sugárzol, amikor Jézusról beszélsz!� Lehet egy ilyen férjet nem tisztelni?

Irányíthasson

Isten a férfira bízta a vezetés felelősségét. Ehhez szüksége van tekintélyre. Felnézek rá; tekintélye van előttem, igyekszem engedelmeskedni a vezetésének. A férj-feleség kapcsolatát építi az elfogadás, elismerés, ragaszkodás, figyelmesség, helyeslés, bátorítás, tisztelet (1Tesz5,11; Zsid 10,24).

/Részlet Bayerné Papp �gnes: Boldogító harmónia c. könyvéből/

 „…az is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által…� (1. Tessz. 4,14)

Catullus ókori költő írta: „A napok lenyugodhatnak és felkelhetnek, de ha rövid életünk egyszer lehanyatlik, csak az aluvás megszakítatlan éjszakája marad.�

Vagyis nincs remény a halállal szemben, nem segítenek filozófiai iskolák, és nem segít a sokféle görög vagy éppen római istenségbe vetett hit sem. Bizony, az ókorban is sok-sok ember élte reménytelen közönyben a maga hétköznapi életét.
De Tesszalonikában (a mai Szalonikiben) megváltozott valami! A keresztyén gyülekezet tagjai hittel megragadták az apostoli bíztatást. �télték, amiről a Zsidókhoz írt levélben így olvasunk: Jézus azért támadott fel, hogy „megszabadítsa azokat, akik a haláltól való félelem miatt egész életükben rabok voltak.� (2,15)
Hitük bizonyossággá érett.  Elhagyták csüggedt és reménytelen gondolataikat.  Hitték, együtt lesznek Jézus Krisztussal a királyi menyegzőn Atyjának országában.  (Máté 22,1-10) Hitték, hogy Jézusnak az utolsó vacsorán elmondott szavai szó szerint beteljesednek: Egy napon együtt eszünk és iszunk az én Atyám királyi lakodalmán – e dicsőséges menyegzőn együtt örvendezek veletek! (Máté 26,29)
A gyülekezet húsvéti bizonyosságban élt.  Ez a bizonyosság nem vezethető le logikai úton, nem igazolható korlátozott természettudományos ismereteink révén, ehhez valami másra van szükség.
Pálról olvassuk, hogy amikor Málta szigetére vetődve rőzsét gyűjtött egy tűzrakáshoz, egyszer csak megmarta a kezét egy vipera. A szigetlakók figyelni kezdték, hogy vajon mikor rogy össze holtan. Szörnyű, ami várható, de ez lenne logikus. Minden addigi tapasztalatuk azt mutatta, hogy a vipera marása halálos. Pál pedig lerázza a kezéről a kígyót, s folytatja a munkáját!  Betölti a küldetést, amit Isten rábízott, eljut Rómáig, hogy hirdesse ott is az evangéliumot. Egy vipera marása után? Lehetetlen! S mégis lehetségessé vált! (Ap.Csel. 28,3-6)
Mi a mi bizonyosságunk? Mi az, amit mi keresztyének hiszünk és vallunk?  Azt, hogy bizony feltámadunk! Bár élettapasztalatainkból nem következik – mégis! Testi feltámadást hirdet Isten Igéje, méghozzá romolhatatlan testben. Nem ugyanezekkel a fizikai, biológiai tulajdonságokkal, de testi feltámadásról ír az apostol az 1. Korinthusi levél 15. részében. Az a mi húsvéti bizonyosságunk, hogy Urunk új eget és új földet teremt, amelyben igazság lakozik. (2. Péter 3,13)
Gyülekezetünk honlapján is látható a „Jövendő fehérei� című film, amit pécsi baptista fiatalok készítettek. Úgy ábrázolták az elragadtatást, hogy amikor majd jön az Úr (szerintük az un. nagy nyomorúság előtt, s ekkor még láthatatlanul) - egyszer csak váratlanul kiemeli a hívőket a hitetlenek közül.  Élénken megmaradtak bennem a film jelenetei. Egy taxi sofőr eltűnik az autóból, egy munkás a munkapad mellől… S a világ fiai döbbenten kérdezik: hova lettek ezek az emberek?! Nyomtalanul eltűntek!
S az utolsó napon tényleg megtörténik. Eljön az óra, amikor a feltámadott és dicsőségesen visszatérő Jézus az övéit magához emeli. (1. Tessz. 4,17) S bizony a többiek tanácstalanul kérdezik, hova lettek a hívők? Hova lettek az Isten gyermekei? A film szerint, amikor a TV bemondja, hogy egyre-másra tűnnek el emberek, így kommentálja a bemondónő: „Az a legfurcsább a jelenségben, hogy egyes papok, püspökök, egyházi tisztségviselők mégis itt maradtak.�
Bizony, az Isten országának belépőjegye nem a teológiai diploma, nem is valamilyen kegyes cselekedet, hanem a hit, a bűnbánat és az újonnan születés! (János 3,3-7)
Igen, keresztyén bizonyosságunk ma is arról szól, amiben a tesszalonikaiak is hittek. Kicsik és nagyok, műveltek és műveletlenek: Jézus visszajön valóságosan, az övéit magához gyűjti, - majd megítéli mind a népeket.
Testvérem, meddig tervezed a jövődet? Csak egy betegségig, egy balesetig, egy háborúig, netán egy ebola vírusig, AIDS vagy egy más gyógyíthatatlan járványig, esetleg addig, amíg elfogy az iható víz és a beszívható levegő? Jöjj és tervezd örökkévaló távlatokkal! Úgy, ahogy a názáreti Jézus kijelentette és valóságossá tette a feltámadása hajnalán. (Róma 1,4)
Az a mi üzenetünk, ami a tesszalonikaiak szívét is átjárta: Öröm lakomára hívott el! Dicsőséges találkozásra Vele - új testben, egy újjáteremtett világban.
Nekünk Jézus Krisztus dicsősége az örömüzenetünk!  Nem a mi földi életünk ilyen-olyan változása, nem is saját megszentelődésünk az, amit hirdetünk. Jézus az üzenetünk, az a dicsőséges király, aki egy nem is távoli napon megjelenik teljes hatalmával, és maga elé gyűjti mind a meghaltakat, mind az élőket, hogy kimondja felettük a végső szót: �llj a jobb kezem felől, - te pedig állj bal felől! (Máté 25,33-46)
A tesszalonikaiak hite sokak számára vonzóvá lett, mert a győzelmes Jézus Krisztusra tekintett. Tudtak előre gyönyörködni, - s egészen reálisan gyönyörködtek az Úr dicsőségében. �gy várták a feltámadásuk napját, s így – bűneikben és saját kívánságaikban böjtöt tartva valósították meg a szeretet cselekedeteit (Efézus 2,8-10), hisz a húsvéti bizonyosságból számtalan jó gyümölcs terem. Adja Isten, hogy a mi életünkben is így legyen – �men !

 - Somogyi László -

 A Székesfehérvári Református Egyházközség lelkészi elnöke

- Nyolcadik osztályos koromban, mint minden hasonló korú gyermek, konfirmációi előkészítőre jártam. Az alkalmakon megtetszett, ahogyan a lelkész foglalkozott velünk, s amint magyarázta a bibliai igéket. Már akkor úgy gondoltam, én is ezt szeretném csinálni – mondta interjúnk kezdetén Oláh Emil alezredes- esperes, a Székesfehérvári Összhaderőnemi Parancsnokság tábori lelkésze. Mai napig is vallom, hogy egy ember magatartása meghatározza egy egész közösségnek, gyülekezetnek, és falunak a lelki dogokhoz való hozzáállását. Később a szüleimnek is említettem, hogy teológiára szeretnék menni. Ennek megfelelően választottunk humán beállítottságú iskolát, ahol  az érettségimet megszereztem.
1994-ben végeztem el a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi karán a teológiát, majd Veszprémbe kerültem, egy évig egyetemi lelkész voltam és a veszprémi, keszthelyi, szombathelyi és győri egyetemekre jártam. �téltem sikereket és kudarcokat egyaránt. Sikernek nevezem, amikor Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Főiskolán bekerült az indexembe az egyetemi bibliaóra, mint fakultatív tantárgy. Jelzi ez is, hogy az ottani iskolai vezetők komolyan vették a képzést. Máshol, mint például Győrben, már nem vették ennyire komolyan, volt olyan alkalom, hogy senki sem jött el, máshol pedig 10-15 fő is egybegyűlt. Ez a szolgálat sajnos csak egy évig működhetett. Amint megüresedett a püspöki titkári állás Veszprémben, felvettek és hét évet töltöttem el ott.

„Az egyenruha kezdetben nem volt rám jó hatással�

 - És mikor következett be a „fordulat� a tábori lelkészi szolgálat iránt?

- Egy év egyetemi lelkészi és hét év püspöki hivatali szolgálatot követően úgy gondoltam, szeretnék gyülekezeti lelkész lenni. Ismertem tábori lelkészi szolgálatot végző kollégákat, egyiket Tapolcán, másikat Székesfehérváron, akik hívtak, jöjjek, s meg fogom szeretni. Azt is mondták, egy tábori lelkész ugyan azon feladatokat végzi, mint civil kollégái, a különbség csak annyi, hogy katona családok gyermekeinek kell keresztelőt szervezni, valamint esküvői, temetési szolgálatot és lelkigondozást végezni. Másfél esztendeig vívódtam a döntés előtt. Az egyenruha kezdetben nem volt rám jó hatással. Én még 18 hónapot töltöttem el a katonaságnál, így nem sok kedvem volt ahhoz, hogy újból beöltözzem.

Most már azt mondhatom, Istennek hála, hogy az Úr így irányította az utamat, s 2002-ben mind ez valóra válhatott. Később már bántam, miért nem tettem meg előbb ezt a lépést.

- A Székesfehérvári Összhaderőnemi Parancsnokság állományában hány helyszínen teljesít szolgálatot?

- Mi szervezetileg a Magyar Honvédség háttérintézményének számítunk, s ezért az ÖHP-nak nem vagyunk alárendelve, de mint kiemelt tábori lelkipásztorként ellátom az egész Dunántúl teljes területét. Veszprémben, Pápán és Tatán szolgáló kollégáimat „felügyelem�. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy meglátogatom őket, elbeszélgetünk velük, s ha szükséges, könyvekkel, Bibliákkal látom el őket. Ugyanakkor a Dunántúl térségben, az egykori alakulatoknál, mint például Szombathelyen, Tapolcán, Nagykanizsán, Zalaegerszegen a mai napig is zajlanak katonai temetések, s ahol a tábori lelkészi szolgálatot kérik, oda én utazom el - ez is faladata a dunántúli esperesnek. Az esperesi szolgálatot ketten látjuk el, a másik társam Budapesten van. Megosztottuk a térséget nyugat és kelet magyarországi területre. A püspökség szintén a fővárosban található.

- A kilencvenes években hallhattuk: a honvédség az a hely, ahol a fiatalembereket, mint „utolsó lépcsőfokként� a nagybetűs életbe történő belépés előtt nagy számban el lehet érni. Ezt a gondolatot főként egészségügyi prevenciós feladtatok ellátása kapcsán fogalmazták meg szakemberek. Interjúnkban hadd kérdezzem meg, hogy húszon évesen a fiatalok a laktanyában, bakaruhában talán először hallhattak akkoriban a Bibliáról, Isten igéjéről?

- Konkrét példákkal tudok erre válaszolni. Mint mondtam, az utolsó években jöttem tábori lelkészi szolgálatba, 2002- ben és a sorkatonai szolgálat felfüggesztését 2004-ben rendelték el. A legszebb két évem volt akkor a honvédségben, szolgálatomat Szentkirályszabadján, a Helikopteres Ezrednél kezdtem. Mentálhigiénés órákat tarthattam, órára pontosan meghatározva, minden nap más  századnál. El lehet képzelni a folyamatot: ötven fiatalembert betereltek az előadóterembe, én pedig húsz percben egy-egy témáról mondtam el nekik a legfontosabb tudnivalókat. Tizenhat tételt jelöltem meg, amelyekben a szexuális felkészítéstől kezdve az etikai problémák megvitatásán át sok minden szerepelt. Beszéltem nekik az eutanázia, az abortusz, a párválasztás kérdéséről, de a hazaszeretet, tisztelet, becsület kérdésköre is előkerült. Ezután interaktív beszélgetés kezdődött. Az ötven fiatalból 20-30 fő nem érdeklődött, de a többiek igen. Akit nem érdekelt a fórum, azt el is engedtem. �gy 10-15 emberrel mindig át tudtuk beszélni a legrázósabb kérdéseket is. Történt olyan, hogy megkeresett egy fiatalember, aki elmondta, nincs megkeresztelve, nem is hisz Istenben, viszont szeretne valakivel normálisan beszélgetni, mert megunta, hogy a körletében csak a lakodalmas rock bömböl a magnóból, a nőkről beszélgetnek, és nem a legtisztelettudóbb stílusban. Olyan jó beszélgetés alakult ki később, hogy ez az ember megkeresztelkedett.
Csütörtöki napokon átjártam Várpalotára, mert ott olyan kis helyőrség működött, hogy önálló tábori lelkésze nem volt. Itt hetenként felváltva szolgáltunk egy görög katolikus lelkipásztorral. Kedves emlék számomra, hogy amikor az utolsó sorállományú fiúk leszereléskor búcsúztak, és a nemzeti színű zászlót aláíratták egymással, egyedüli tisztként engem kértek meg, hogy én is írjam oda a nevemet. Akkor úgy gondoltam, az a 15-16 mentálhigiénés foglalkozás még sem volt hiábavaló a számukra.

Å?szinte kérdésekhez kell a baráti kapcsolat is

- Mára nagyot változott a világ, s benne a Magyar Honvédég szerkezete, működése is. Jelentős változást eredményezett, hogy amikor 2004-ban eltörölték a sorkatonai szolgálatot, és elindult a folyamat egy professzionális hadsereg kialakítására. A laktanyákban, bázisokon létrejött a hivatásos állomány, amely olyan katonákból áll, akik már nem „kötelességből�, hanem elhivatottságból, önként vállalják a katonaéletet.
Hogyan látja, napjaink magyar professzionális hadseregében van-e arra idő, hogy a keresztyénség üzenetét meghallgassák a katonák?

-Ugyan úgy megtalálhatóak vagyunk most is a katonák számára, mint korábban. Ha valakinek kérdése van, tudja, hová, kihez forduljon. Az tény, hogy jelentős létszám csökkenés történt, s ebből az következik, hogy ugyan azokat a feladatokat kell elvégezni, lényegesen kevesebb emberrel, a tennivaló tehát megszaporodott. Kevesebb az idejük, ezt magam is látom. Nem vagyok egy irodában ülő típus. A pályafutásomat is úgy kezdtem a hadseregben, hogy megismerkedtem az emberekkel, bekopogtam irodákba, elbeszélgettünk az ott dolgozókkal, s előbb-utóbb kialakultak baráti kapcsolatok. Valljuk be őszintén, senki sem kérdez tőlem úgy például lelki problémákkal kapcsolatosan, amíg meg nem ismer személyesen. Ezt tudomásul kell venni. Egy- másfél évnek legalább el kellett telnie az ÖHP-nál is, mire megismertek.
A tapasztalatom az, hogy ha bemegyek valahová, örömmel fogadnak, de néhány perc múlva már látszik, hogy szeretnék a munkájukat – amiből sok van – tovább folytatni. A honvédség is munkahellyé vált.
Az elmúlt évben tízen kerestek meg keresztelőt kérve, közülük hat a gyermek és négy a felnőtt. A családok ilyen módon is megtalálják a lelkészt. Esküvőt tavaly négyet rendeztünk, s ebben az évben már két pár jelentkezett. Tavaly négy alkalommal hívtak katonai temetésre, idén áprilisig már öt búcsúztatás történt.
Korábban több lehetőség nyílt hétvégi istentiszteleti alkalmakat szervezni a laktanyákon belül, napjainkban az a legnagyobb gond, hogy nincsenek, akik számára megtarthatnánk. Korábban létezett egy  állomány, a sorkatonák és a tisztek személyében. Most, a munkaidő leteltével az állomány eltávozik, vasárnap mindenki a saját gyülekezetébe megy vasárnapi istentiszteletre. Munkaidőben pedig nem lehet, hiszen nincs idő megtartani, kivéve a karácsonyi, húsvéti és pünkösdi nagy ünnepeket megelőző napokat.

 
A feltámadás legnagyobb bizonyítéka maga Jézus.

- Beszélgetésünk Nagypénteken készült. Közeledik a keresztyén világ egyik legjelentősebb ünnepe, a húsvét. Azt hiszem, a karácsony mellett ez az ünnepkör az, amikor Istenről, Bibliáról a hétköznapok szürkeségéhez viszonyítva hangsúlyosabban lehet beszélni.

- Sajnos nem tudunk minden egyes emberhez, minden irodához rendszeresen eljutni, emiatt használjuk a belső számítógépes összeköttetést. Ennek segítségével a rendszerben elhelyezett „Tábori Lelkészi Mappába� minden nap a munkatársaim felhelyeznek egy napi igét és a hozzá kapcsolódó magyarázatot, verset. Ehhez a mappához az állomány többi gépéről a belső hálózaton keresztül hozzá lehet férni és aki akarja, névtelenül is megnyithatja. Tudok olyan csoportról, ahol az igét kinyomtatják és kitűzik a faliújságra. Ennek segítségével még többen olvashatják. Az egy hónap alatt összegyűjtött anyagot bekötik, és elviszik nyugdíjas otthonba, ahol már nagyon várják a lelki üzeneteket. Ezekről a lehetőségekről én is csak idővel szereztem tudomást, kezdetben nem is nagyon kaptam visszajelzést. Megint csak azt mondtam, hogy igen, van értelme ennek a szolgálatnak.
A vezetőség sohasem zárkózik el, ha különféle kezdeményezéssel keresem fel, az istentiszteletek, áhítatok alkalmai a törzsfőnök tudtával zajlanak. A nagypénteki áhítat megszervezésére rábólintottak és örömüknek adtak hangot.
Sajnos az emberek jelentős része elferdítve, részigazságokat hall a nagy ünnepekről, karácsonyról, húsvétról, s ezért sokaknak csak a szaloncukor és a csokinyuszi jut eszükbe. Nagyon fontos, amikor felteszik a kérdést, mi is a valódi lényege a húsvétnak? Egy graffitiben olvastam korábban, hogy valaki azt írta fel egy falra: „Adjátok vissza Krisztust a karácsonynak!� A szerző is bizonyára érezte, hogy a karácsony lényegi üzente elsikkad. Sajnos ugyan ez a helyzet a húsvétunkkal is, a feltámadás üzenete sokaknak nem lényeges. Én lehetőség szerint szeretném visszavezetni a kérdező, érdeklődő az embereket a földre, és megmutatni számukra az igazi lényeget. Mindenkinek vannak halottai a családban. Milyen nagy reménység azt tudni, hogy az életünk nem zárul le a sírnál, hogy van feltámadás, és erre a legnagyobb bizonyíték maga Jézus.
Sok kételkedő embert látok, aki felkeres. Nem azért jön el, mert hisz, hanem azért, mert kereső ember.

„A külszolgálatban éreztem igazán, hogy lelkész vagyok�

- A világ számos pontján békemissziókban szolgálatot teljesítő magyar katona az, aki például háborús, konfliktusoktól terhelt övezetben gyakran szembesül élet- halál kérdésével, kudarc esetén átélhet szorongást, de örömet is egy-egy sikeres feladat végrehajtását követően.
A katonákban megfordul a kérdés, létezik-e valóban Isten és mi az élet értelme?

Ha egy mondatban kellene megfogalmaznom a választ, akkor azt mondanám: itt érzi az ember, milyen jó lelkésznek lenni, és itt érzik a katonák, hogy milyen jó, hogy van lelkész.
Fél évet töltöttem külmisszióban, Koszovóban. Életem egyik legszebb ideje volt. Az első- két három hónap úgy telt el, hogy a katonák hozták magukkal az otthoni gondolatokat. Ahogy telt-múlt az idő, és megérkeztek az otthoni problémák hírei, egyre több magába forduló embert lehetett észrevenni. A parancsnok eleinte nem tudott mit kezdeni egy tábori lelkésszel, ő maga is először töltötte szolgálatát külmisszióban parancsnokként. Később elmondta, hogy nagyon örült annak, hogy így alakult, sőt, újabb szolgálatra nem is vállalkozna már lelkipásztori szolgálat nélkül. Igyekeztem minél több gondot levenni a válláról. Egy parancsnoknak nem az a feladata, hogy a katonák otthoni gondjával-bajával foglalkozzon, vagy azokat igyekezzen megoldani. A tábori lelkészi szolgálatnak véleményem szerint egyik nagy előnye, hogy nem csak az adott emberrel, de szükség esetén a családjával is képes foglalkozni. Volt katona, aki problémái miatt az utolsó két hétben a vállamon sírta ki magát. Nem is gondolta volna az ember, hogy egy-egy kemény kötésű katona össze tud törni. Rendelkezésünkre állt egy kőből épült templom, ahová szép számmal jártak a katonák a vasárnaponkénti istentiszteletre. Tudták, hogy ha gondjuk adódik, bármikor felkereshetnek, hiszen huszonnégy órában együtt voltunk. A fél év alatt öten jutottak arra az elhatározásra, hogy szeretnének megkeresztelkedni, mert korábban ez kimaradt az életükből.
Sokan azzal vádolnak minket, hogy „ti tábori lelkészek mindenkit megkereszteltek, aki csak elétek kerül�. Nos, az említett fiatal katonák mind keresők voltak. Az egyik fiú elmondta, hogy neki valami hiányzik az életéből. Olvasgatta a Bibliáját, s részt vett alkalmaként több órás négyszemközti beszélgetéseken. Én ott éreztem igazán hogy lelkész vagyok. Azt hiszem, ezt a honvédség is értékeli, elismeri, hiszen gyakran halljuk: „amíg magyar katona külszolgálaton van, és igényli, addig a tábori lelkészi szolgáltra is szükség van.�

Szöveg és fotó:
Szűcs Gábor

Az USA Kalifornia �llamában az egyik bíróság ítéletében nem rég kimondta, hogy nem alkotmányellenes a dollárok Istenre hivatkozása és az iskolákban Isten nevében kimondott eskü. Ezzel a döntéssel a San Francisco-i bíróság a saját ítéletét helyezte hatályon kívül, amit e tárgyban még 2002-ben hozott.

Akkoriban az ateista Michael Nwedow azzal a váddal élt, hogy az esküformula Istenre hivatkozva beleütközik az amerikai alkotmányba. Ez ugyanis kimondja a vallás és az állam szétválasztását. Többségi döntéssel most az a bíróság véleménye, hogy az eskü alkotmányos lehetÅ‘ség. A bírák véleményezése szerint a „nemzet Isten vezetése alattâ€? formula a nagy amerikai nemzet életében valójában büszke visszaadása és megtartása annak az alapvetÅ‘ eszmének, ami az Ã?llamokat létrehozta. Ez érvényes erre a mondatra is: In God we trust”- vagyis “Istenben bízunk”. Mint ismeretes, ez a sor: “In God we trust”, F. S. Key 1812-ben írt versébÅ‘l származik, amit az akkori háború idején szerzett. A költeménye nemzeti himnusszá lett. A formula elÅ‘ször 1864-ben jelent meg egy kétcentes érmén, de ez olvasható Florida és Georgia Ã?llam zászlóján is.

Forrás:  www.reformatus.hu

Az elmúlt hetekben a helyi média is foglalkozott a székesfehérvári nyolcesztendős kislány, Szabó Fédra, ügyével, aki a megyeszékhely Református �ltalános Iskolájának diákja.

Szabó Fédra honlapja itt érhető el: http://fedra.szelidszo.hu 

Az elmúlt fél  évben egészségi állapotában komoly károsodás következett be. Emiatt fordul a jóérzésű emberekhez, segítségért.

- Még 2009. júniusában történt velem egy váratlan esemény. Egy hét leforgása alatt kerekesszékbe kerültem, amelynek kiváltó oka: szemideg-, agyvelő-, és gerincvelő-gyulladás, azaz Devic - -szindróma. - fogalmazza meg a nyilvánosságnak szánt fényképes levelében a kislány.

Jelenleg az országos Rehabilitációs Intézetben, Budakeszin küzd a gyógyulásáért. A lány nem adja fel, napjainak nagy részét a javulását elősegítő mozgásfejlesztő foglalkozások teszik ki.

Szülei segítségével megismerkedett egy orvosprofesszorral, aki természetes alapú tablettákat ajánlott neki a gyógyszeres kezelések mellé. A terápiák miatt cukor tartalmú élelmiszereket nem fogyaszthat és azt is gondosan meg kell válogatnia, hogy milyen folyadékokat ihat.

Fédra kezeléshez elengedhetetlen gyógymasszőr és a gyógyszeres kezelések havi költsége, valamint az izomsorvadás elkerüléséhez szükséges speciális kerékpár beszerzése olyan tetemes összeget emészt fel, mely – mint mondani szokás-, egy hazai középvállalkozás költségvetését is meghaladná - nem hogy egy átlagos keresetű magyar családét.

A diáklány leveléből azt is megtudjuk, hogy a gyógyszeres kezelés havonta több mint 100 ezer forintba kerül, míg a speciális kerékpár 700 ezer forintért szerezhető be.

A református kislány szülei gyermekük mielőbbi gyógyulása érdekében természetesen mindent elkövetnek igyekezve az anyagi terheket is felvállalni. 

- Megvallom, nem kedvelem a reklámújságokat, általában olvasás nélkül dobom el őket. Most azonban az egyik városi lapba beleolvastam és megakadtam a szemem Szabó Fédra segítséget kérő írásán – mondja érdeklődésemre Bokányi Zsolt énekes művész, a székesfehérvári Sárga Taxi együttes vezetője.

A fiatalember határozott véleménye, hogy nincsenek véletlenek, s ezért neki meg kellett látnia ezt az írást. Mint mondja megdöbbentette, a kislány hirtelen egészségromlása, hiszen az írásból kiderül, a Devic-kór egy hét alatt bénította le. Az első gondolata az volt: itt segítenie kell !

Zsolt nem hisz a véletlenekbe. Felnőtt fejjel keresztelkedett és konfirmált a Székesfehérvári Református Egyházközségben, elfogta megváltójának Jézus Krisztust. Hisz Istenben, lakóhelyén a helyi gyülekezetet rendszeresen látogatja.

- Feltettem a kérdést magamban: Uram, ha egy együttesben zenélek, akkor mutasd meg nekem, hogy mit tudsz velem kezdeni, hogy segíthessek ezen a kislányon.

Zsolt arra gondolt, hogy a Sárga Taxi rock’ n roll csapattal jótékonysági estet tartanak és a jegyárakból származó teljes bevételt felajánlják Fédra gyógykezelésére. Döbbenetes és egyben megható jelenet volt számára, amikor zenés társai, miután megosztotta velük ötletét, egy emberként e nemes kezdeményezés mellé álltak.

- Hamarosan remélem én is édesapa leszek, ezért ha még csak gondolatban is, de el tudom, képzeli, milyen szörnyű lehet egy szülőnek, ha szenvedni látja gyermekét. Természetes, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy segítsen számára. Most szerény eszközeink segítségével mi is így szeretnénk tenni.

Hiszem és tudom, hogy zenekarunk, és maga az előadás mindössze egy kapocs, a segítséget az Úr adja! De minden résztvevő is, akik a 1200 forintos belépőjegy megvásárlásával támogatni fog egy jó szándékú kezdeményezést – fejtette ki Bokányi Zsolt.

A jótékonysági koncerten a megszokott, hagyományos rock n’ roll műsoros estet láthatják a vendégek március 20-án, szombaton 21 órai kezdettel Székesfehérváron a PetÅ‘i Mozi Music Pub helységében, amely egyben a Sárga Taxi klubja. 

Aki Szabó Fédra gyógyulásban anyagilag is tud segíteni, az OTP 11773360-00887531-es folyószámla számra utalhatja át felajánlást a kislány nevére. 

- Szűcs Gábor -

Az amerikai Nemzeti Vallásos Rádiótársaságok (NRB) 2010. évi nagygyűlésén a múlt héten az Obamaval szemben vesztes Huckabee kijlentette: „A keresztyéneknek a sötétség közepette kell világítaniuk – ez az, amit Isten elvár tőlünk.� Ugyan az elnöki pozíciót nem sikerült megszereznie, de a kampány óta igen népszerű politikai kommentátorrá vált. A Fax News kábel tv-nél nagyon népszerű, Huckabee riport c. műsora minden műsornál nézettebb.

Sóvá kell válnunk ott, ahol valami rosszat tapasztalunk – idézte Jézus példázatát. Ha pedig a keresztyéneknek olyanná kell lenni a társadalomban, mint a sónak az ételben, tehát ízt kell adni, tisztítani, fertőtleníteni és a jót tartósítani kell, akkor nem tarthatják a sót dobozban, zsákban vagy valahol áruházak polcain, hanem bele kell keverniük azt mindenbe. A mai amerikai kultúrában is érzékelhetően kell jelen lenniük a keresztyéneknek: a médiában és a mozi világában, az iparban és bankvilágban, a zenében és másutt is. Keresztyének nem mondhatják: nem avatkozom bele ezekbe a dolgokba, mert akkor felelősségük elől térnek ki.

 Forrás: reformatus.hu

- Húsz év eltelte után jutottunk el odáig, hogy újra lehessen közösségi háza a Szárazrét- Feketehegynek. Különösen örülök annak, hogy a református egyház, Somogyi László lelkipásztor vezetésével megtalálta a lehetőségét, hogy az itt élők számára olyan környezetet biztosítson, amely segít az egymásra találásra, ahol beszélgetve és imádkozva tölthetik el a tervezett napokon estjeiket – fogalmazott a példamutató kezdeményezés alkalmával Szigli István, az önkormányzat területi képviselője.

Somogyi László, az egyházközség lelkészi elnöke pedig kedvező és helyes lokálpatrióta kezdeményezésnek nevezte ezt a törekvést, melyben a Szárazrét és környezete a megújuló fejlesztések révén „város szeretne lenni a városban�.
- Mi is szeretnénk hozni ide valamit, elsősorban lelkieket, szellemieket és bármi mást, amit Isten ránk bíz – hangsúlyozta.
Később Nagy János kántor- presbiter segítségével a résztvevők lelki énekeket tanulhattak, bemutatkozott a gyülekezet nem rég megalakult gyermekkórusa is, majd videóvetítésben Isten hívogató üzenetét hallhatták sportolók bizonyságtételei alapján.
A református farsangzárón természetesen a „nagyobbak� számára is lehetőség nyílt a bemutatkozásra, így az egyházközség egyetemista korosztályát képviselő „aktív ifi� zenével és verses bizonyságtétellel szolgált.

Berze János lelkipásztor kivetítő segítségével adott ízelítőt arról, hogy a tervezett református alkalmak során a vendégek milyen témakörök alapján ismerhetik meg a Szentírás mondanivalóját és hogyan bővíthetik majd ismereteiket a Bibliában szereplő könyvek hátteréről, lelki üzenetükről.
A szervező egyházközség márciustól minden hónap első és harmadik szerdáján 18 órától szeretettel hívja a közösségi ház alkalmaira a környék lakóit.

Szöveg és fotó: Szűcs Gábor